.

Több száz szomorú dal,több ezer idézet,
több száz gondolat,mit hangján idézel,
sok millió látomás és megújuló emlék,
te a múlt ,én a jövőben lennék.

Az önelégült diszpécser

Félreteszem néha,az önelégült énem,
esténként ,ha nem hallják
magamtól megkérdem,
-miért nem..
de psszt,
karmolják
hasam felől a mondatok,
hogy mit kellett volna ekkor,
meg akkor mondanom,
de már túl késő megfogadom
ahogy már százszor
nem csúszom le a lehetőségről
mint akár valahányszor.

Why not

Hűvös falak,hideg kezek
magamba kérdem kik ezek,
nem emberek,
mert hozzászólni nem merek.
Közömbös lett minden,ködös
rögös minden út,
ahogy jó barátból ellenség
szememnek semmi se új.

Lépnék előre ,de elcsúszik a lábam
mocsaras terület
rossz szándék megbabonázza

Szép szó kevés,nem egy kenyér ára,
ahogy a szemekből eltűnő fény,
nem gyúlhat újra lángra
ahogy tegnap elborzongtam,
holnap úgy gondolok a mára.

Azt hiszem ez Én,
teljesen önmagamból,
ahogy lelkem kifelé
mint egy vonat zakatol.
Elhajtanék,de
kettészakadnak a sínek,
ordítanék,de elnémul a száj
amúgy is minek.
Kartonpapírcsákó,
hajósat játszunk te meg én,
zátonyra futunk mégis,
az őszinteség tengerén.
Talán ha egyedül maradnánk,
semmi kapcsolat csak Holdfény,
szemünk elől feltáródna
minden holttér.
Nagy úr a szép szó,kevés
gazdája van neki,mert
a szolga irigy
csak rossz szavakra telli,
ki magából,sajnálja a mából
ha jó hangot adna ki
egyszer önmagából.

Névtelen

Csak egy könnycsepp vagy a párnán
egy ki nem mondott szó,
ha leült már az alkony,
dübörög az ajtón,
beszeretne lépni,az életem egy része
de bezártam mélyre,lakat az elmémben,
húsevő kis féreg,mindenen átrágja magát,
megőrjít az emléke..akár a magány.

Miért írok,miért nem említelek meg soha,
miért vagy minden,kinek még sincsen nyoma,
miért vagy minden gondolat rugója,
ha nem is lehetnél benne,
mondd az életnek így,mi értelme.

Ha veled lehetnék,nem őrjöngne a lelkem
helyreállna minden,az összes belső szervem,
nem égne fel a betű,mit kiköpök magamból,
mert téged éltetlek,minden kiadott hangomból.

Légy zökkenőmentes

Legördül még pár sor...



Ja..
Fel a csukja ,elért végre a változás,
fejezd abba te is az álmodozást,
nem jön a siker magától tesi,
ásni kell a vermeket,
amibe a rossz szándékot elveted.

Maradj mindig pozitív,
akkor is ha lóg a láb,
tudod neked is van elég bajod,
ne szúrd másnak az oldalát.

Soha ne legyél irigy,szerezd meg te is,
meglátod azt jobban díjazzák szeretteid,
tarts ki végig,motiváljam mélyről a lélek,
mondd: Erős vagyok tudom,mindent elérek!

Remegő kéz,sírás száradt arcodon,
semmi nem segített a harcodon,
te voltál magad a megoldás mindvégig,
míg másokat hibáztatsz,sose élsz hé...

Fázom

Nyirkos ,fázom.

Nyirkos a szobám,látom párás az ablak,
benyitna a boldogság de úgy látja zavarna,
elbújik avarba ,csendesen megbújik,
szemét becsukva újra álomra gubózik,
elmúlik minden este magánnyal sakkozva,
vesztett a fehér ismét hiába próbálkozna

próbálkozni kár,de ráér a feladás elmélete
pólót venni kéne ,de nem jó rám az L mérete,
mindenhol sláger,szememből hullik a nyál,
nem múlik el divat nélkül ez a nyár.

mindenki masszív,halott és vele a pénz.

Ha lenne

Ha lenne ezer szó,mely kifejezhetné,
mi a bánat tart
vissza minden tré.

Ha lenne jó cipőm,elfutnék olyan messze,
csillagok az égen,
testközelbe lenne.

Ha lenne bátorságom,kimondanám,
a te hibád,
nem az én hibám.

Ha nem lenne nagy szívem,
tudnám milyen az
ha én mondom,hátraarc.

Ha nem lenne a négy fal
senki nem hallná a könnyem,
ha nem lenne a papír,
senki nem tudná hogy öltem.

Magamat kiöltem
igazat adtam másnak,
hogy boldognak látszódjak
egy örök látomásra.

Kurva mindegy

Nincs számomra határ,elfogyott a türelem,
mikor ellenségeim sorát egy helyre ültetem,
előkapom a fegyvert ,betárazom és kérdem,
melyik faszfejjel kezdődjön a feldobós érem,
fej vagy írás,a lehetőséged adott,
ha veled van fortuna,barátod golyót kapott.

Te megmenekültél attól,hogy te szerzed az elsőt,
hisz fontos tudni külsőt tekintsd ne a belsőt,
számít ez már akkor,ha kijátszották fejed,
akkor kedvességed melyik segglyukadba tegyed,
amelyik a nyakadon ugrál föl és le alá,
de ne vegyél minden embert egy kalap alá.

Megmondom a tutit,ami csak számomra frankó,
hogy nem a pénz a fontos,de én tőlem lesz a bankó
olyan kurva drága,mert én adom neki az értéket,
és a reklám betanítja nekem,hogy ne ismerjek mértéket

Sötét folt

Sötét éjjelen,ha az árny mélybe húz,

tudod a benned rejlő sötét előbúj,

irdatlan harag,irigység és bánat,

amik máskor nem hagyják el számat,

kegyetlenség,irgalom nem férnek el,

azt bántottam kit kezemmel értem el

Apokalipszis,atomháború,felfegyverkezés,

mikor a démon előtör belőlem,rettegés

pánik folyt el minden szemet előttem,

mert lehet álmodtam,de valakit lelőttem.

Üres hétköznapok,zajos hétvégék,

olyan gyár szaga,hol álmom tépték szét,

semmit mondó ajkak,nem rebeg a szem,

hely ahol nem létezik szerelem.